Mikro-anyagmaradványok vizsgálata


Smajda György, csütörtök 25 június 2015 - 16:20:02

"Ha két tárgy érintkezik egymással, akkor minden esetben történik anyagátadás..."



A kriminalisztikai anyagmaradványokat a sokféleségük mellett a méretük és a jellegük is különlegessé teszi. A bűncselekmények során keletkező és szakértői vizsgálatra kerülő fizikai-kémiai anyagmaradványok köre rendkívül széles. Mindenféle, a hétköznapi életben előforduló anyagféleség előfordul a bűnügyekben is, így a vizsgálatok alkalmával szinte minden olyan anyagtípussal találkozni, amely megtalálható környezetünkben. A leggyakrabban vizsgált anyagok a festék-, fém- és üvegmaradványok, textilszálak, beszáradt festékek, ragasztók, gumik, műanyagok, olajok, vegyszerek, gyógyszerek maradványai. Legtöbb esetben ezek a maradványok mikromennyiségűek, mikroméretűek és különböző anyagokkal szennyezettek.
Mikroméretűnek akkor nevezhető egy anyagmaradvány, ha azt szabad szemmel alig, vagy egyáltalán nem lehet észrevenni környezetében. Ez hozzávetőlegesen 0,1 mm-es mérethatárt jelent. A mikroméretű, idegen eredetű anyagmaradványok, miután rákerültek a vizsgált tárgyra, ott hosszú ideig rejtve maradnak, és többnyire nem zavarják a mindennapi használatot, ezért a bűnjeltárgyakon a bűncselekmény elkövetése után hosszú idő elteltével is - pl. a ruházat szálai közé beakadva, vagy a szerszámra, annak munkafelületére rákenődve - megtalálhatók.






Ragasztóanyag felületén megtapadt textilszálak (optikai mikroszkópos kép).

Lőmaradvány elektronmikroszkópos képe
(SEM - visszaszórt elektronkép).




A mikroméretű anyagmaradványok szakszerű felkutatása mind a helyszínen, mind a laboratóriumban elengedhetetlen feltétele a sikeres felderítésnek. Alapvető követelmény, hogy minél kevesebb egyéb, zavaró anyagmaradvány kerüljön a tárgyra, ezért lényeges, hogy többféle kriminalisztikai vizsgálat igénye esetén a mikro-anyagmaradványok a felkutatása legyen az első lépése a vizsgálatsorozatnak.
A kriminalisztikai anyagvizsgálatok eredményességét alapvetően meghatározza a felkutatási módszer sikeressége, valamint a megfelelő vizsgálati technika kiválasztása. Ezek rendszerint csak egyszer végrehajtható munkafolyamatok, a bűnjelek jellege miatt ismétlésre nincs lehetőség. A mikroméretű anyagmaradványok vizsgálata különleges analitikai felkészültséget igényel. A követelmény még fokozottabb a mikroméretű anyagmaradványok krimialisztikai szempontú vizsgálata esetében, mert ezen anyagok mennyisége oly csekély, hogy sokszor csupán egyetlen analitikai vizsgálatra van lehetőség. Előnyben kell részesíteni a roncsolásmentes analitikai technikákat, amelyek lehetővé teszik a minták további vizsgálatát, megőrzését.






Pásztázó elektronmikroszkópos laboratórium.

Porózus szerkezetű falfestékdarabok
(optikai mikroszkópos kép).




A mikroméretű minták vizsgálatára többféle analitikai eljárás, analitikai műszer áll rendelkezésre, amelyek megfelelnek a kriminalisztikai mikromennyiségű anyagmaradványok korszerű, szakértői vizsgálati követelményeinek. Az alkalmazott optikai mikroszkópia, pásztázó elektronmikroszkópia (SEM), energiadiszperzív röntgen spektroszkópia (EDS), a különféle infravörös (FTIR- és Raman-) spektroszkópia módszerek - egymást kiegészítve - a minták roncsolásmentes azonosítására mikromennyiségek esetében is alkalmas technikák. Az anyagmaradványok kémiai összetételének meghatározásához számítógépes keresőprogramok és spektrumgyűjtemények is rendelkezésre állnak, melynek nagyrészét a BSZKI munkatársai az elmúlt harminc évben, a bűnügyek vizsgálata során készítettek.