Forenzikus szakszótár K


Smajda György, hétfő 16 február 2015 - 23:53:34



A-Á
B
C-Cs
D
E-É
F
G-Gy
H
I-Í
J
K
L


M
N
O-Ó
Ö-Ő
P
R
S-Sz
T-Ty
U-Ú
Ü-Ű
V
Z-Zs



Kaliber

A fegyvercsövek jellemző adata. A huzagolt furatú csövek esetében az egymással szemben elhelyezkedő ormózatok közötti távolságot, páratlan számú ormózat esetén az ormózatok által határolt kör átmérőjét (a csőfurat belső átmérője) jelenti. Simafuratú (sörétes) fegyvereknél jelentése a következő: 1 font tömegű ólomból, hány darab, a párhuzamos csőfurat átmérőjével azonos méretű golyót lehetett önteni.

Kábítószerek

Orvosi szempontból kábítószernek nevezzük az olyan jelentős élettani hatással rendelkező anyagokat, amelyek amellett, hogy kellemes érzetet (eufóriát), esetleg hallucinációkat váltanak ki a fogyasztóban, pszichikai és/vagy fizikai függőség kialakulását idézik elő.
Jogi értelemben kábítószernek minősülnek azok az anyagok, amelyek szerepelnek a megfelelő, nemzetközi egyezmények alapján alkotott, törvényerejű rendeletekben:

  • 1965. évi 4. törvényerejű rendelet I.-III. jegyzék,
  • 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I.-II. jegyzék,
  • 1998. évi XXV. törvény melléklete

Kábítószerek mennyisége

A kábítószer mennyiségének megállapításakor annak tiszta hatóanyag-tartalma mérvadó. Ha a bűncselekményt többféle kábítószerre követték el, a különböző alapegységek alapján kiszámított mennyiségeket, arányosan átszámítva összegezni kell, és így kell kiszámítani, hogy együttesen meghaladják-e a csekély mennyiség felső határát, illetve a jelentős mennyiség alsó határát.

Kémiai vérelőpróbák

A hemoglobin molekulák peroxidáz enzim-szerű viselkedését használjuk fel, a vér így megfelelően savas közegben, hidrogén peroxid jelenlétében adott színtelen anyag színes festékké történő oxidációját nagyon meggyorsítja (katalizálja, több nap helyett pár másodperc). Az alkalmazott oldatokkal általában törlőpálcát nedvesítenek meg és ezzel kenik meg a vérgyanús területet, majd vér jelenléte esetén észlelik az általában kékes (a teszt fajtájától függ) szín/fényreakciót. Bizonyos típusok fényreakciót adnak vér jelenlétében, ezért elsötétített helyiségben a reagens porlasztásával nagy területek vizsgálhatók át.A próba előnye a gyorsaság, érzékenység, hátránya, hogy peroxidáz enzimfehérjék széles körben előfordulnak az élővilágban, ezért a véren kívül számos anyag pl a növényi rostok hamisan pozitív eredményt adnak, továbbá ugyanez a helyzet bizonyos kémiai anyagok, pl. tisztítószerek esetében is, ezért az előpróbák pozitív eredményét meg kell erősítenie egy megbízhatóbb vizsgálatnak is.

Kézírás

Az írástanulás, a begyakorlás és a rögzülés, automatizálódás szakaszain keresztül alakul ki, melynek során egy konkrét személy kézírását jellemző sajátosságok egyedivé válnak, individualizálódnak, s ezeket a sajátosságokat hosszú időn keresztül megőrzik. Ez az alapja a kriminalisztikai írásvizsgálatoknak.

Kézírásvizsgálat

A kriminalisztikai kézírásvizsgálat célja elsősorban annak a megállapítása lehet, hogy több vitatott kézírás egyazon, vagy több személy kezétől származik-e, hogy a kérdéses kézírást a számításba vehető személyek közül ki ír(hat)ta. Milyen következtetések vonhatók le a kézírást készítő ismeretlen személy egyes tulajdonságaival kapcsolatban (pl. neme, kora, képzettsége, iskolai végzettsége, stb.), a kézírás természetes, vagy attól eltérő körülmények között keletkezett.

Kiürülési szak

Ebben a szakaszban az alkohol lebontása kerül a felszívódással szemben túlsúlyba; az ekkor biztosított vérminta koncentrációja a vizeleténél alacsonyabb; a véralkohol koncentráció a levegőalkohol koncentrációnál általában (mérsékelten) magasabb.

Kizárás

Ujjnyomat szakértői munkafolyamat, melynek során a szakértő - a helyszínen rögzített ujj- vagy tenyérnyomnak a vétlen vagy gyanúsított személy ujj- illetve tenyérnyomataival való összehasonlítása során - megállapítja, hogy a helyszíni nyomot nem a vizsgált személy hozta létre.

Klinikai vizsgálat

Az orvos vérvételkor klinikai vizsgálat keretében mozgás-, járás-, és célpróbákat végeztet, a vizsgált személy viselkedését, magatartását figyeli meg, és annak eredménye alapján véleményezi az alkoholos állapot meglétét, vagy hiányát.

Kokain

A kokain a kokacserje leveléből készített kokapasztából nyerhető kábítószer. A kokacserje levelét a perui őslakosok teherbíró képességük növelése érdekében rágták. A kokaint helyi érzéstelenítőként alkalmazták, de a lidokain megjelenésével kiszorult az orvosi gyakorlatból. A kokain leggyakrabban ún. "kokain-hiroklorid", ritkábban crack ("kokain-bázis") formájában fordul elő a feketepiacon. Az illegális forgalomban előforduló kokain fehér, vagy törtfehér színű, jellegzetes illatú por. Általában orron át felszippantva fogyasztják. Nagy tételben a kokaint többnyire tömbökbe préselve, vagy kisebb csomagokban testüregbe rejtve csempészik.

Kontroll-minta

A vizsgálatba vont mintával párhuzamosan feldolgozott, hitelesítési célokat szolgáló mintatípus. Belső (pozitív) kontroll-mintákkal a vizsgálat szabályos működését, érzékenységét ellenőrizhetjük. Reagens kontroll-mintákkal a vizsgálat felülszennyezési kockázatának kiküszöbölését, járulékos szennyezőanyag mentességét ellenőrizhetjük. Anyagkontrollokkal a nyomhordozóból fakadó, vizsgálati eredményt befolyásoló tényezőket ellenőrizhetjük.

Kontroll régió (CR, HV1, HV2)

A mitokondriális-DNS nem kódoló, a replikáció elindításában szerepet játszó szakasza, D-loop-nak is nevezik. A kódoló funkció hiánya nem jár szelekciós nyomással, így a kontroll régióban bekövetkező mutációk nagy gyakorisággal rögzülnek, ami a szakaszra jellemző mutációs rátát a nukleáris genomhoz képest több mint tízszeresére emeli. Ennek köszönhetően a kontroll régió elemzése alkalmas a genetikai variabilitás jellemzésére. Az emberi mitokondrium 16 569 bázispár hosszúságú DNS-gyűrűjének 16024-16569 és 1-576 pozíciója között található ez az 1120 bázispár hosszú, nem kódoló szakasz, ami HV1 és HV2 régiókra osztható fel.

Kopolimer

Két, vagy több monomer együttes polimerizációjával előállított polimer.

Körömnyiradék

Általánosságban bűncselekmények nyomozása során a sértettektől (védekezés), vagy gyanúsítottaktól (támadás, -hámdarabkák, vér, ruhafoszlányok) biztosítják további vizsgálatok céljából.

Közigazgatási alapnyilvántartás

A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó, törvények által szabályozott alapadatbázisok, pl. népesség-, gépjármű-, bűnügyi-, épület-, stb. alapnyilvántartás.

Közlekedési eszközök nyomai

A különböző nyomképződési mechanizmusú (álló, gördülő, fékezési, farolási, csúszási, ütközési, lapos futásra utaló, stb.) nyomok vizsgálata alapján lehetőség nyílhat például a gumiabroncsok futófelülete által létrehozott nyomokból a nyomokat létrehozó gumiabroncs fajtájának, típusának, méretének, a jármű menetirányának, várakozási helyének a meghatározására. A közlekedési balesetek vizsgálatában az elütött személyek ruházatán fellelhető nyomok, anyagmaradványok, az eseményben részes járművön visszamaradt elváltozások, horpadások és a baleset helyszínén felkutatható nyomok, letört alkatrész-, reflektor-, irányjelző-darabkák lehetővé teszik a vizsgált esemény, baleset lefolyásának, az ütközés mechanizmusának, a balesetben részes járművek fajtájának, típusának megállapítását, azonosítását.

Kőzet

A földkéreg meghatározott ásványtársulással és kőzetszöveti típussal jellemezhető, regionális elterjedésű képződménye. Képződésüket tekintve magmás (szilikátolvadékból kristályosodott), metamorf (nagy nyomás és/vagy nagy hőmérséklet hatására átkristályosodott) és üledékes (felszíni üledékekből vagy felszíni kőzetek mállástermékeiből keletkezett) kőzeteket különböztethetünk meg.

Kőzetszövet

A kőzeteket (építőanyagokat) alkotó ásványszemcsék méretével és azok egymáshoz való viszonyával jellemzett tulajdonság.

Kriminalisztika

A bűnfelderítés tudománya, a kriminológia gyakorlati ága. Feladata a bűncselekmények és bűnelkövetők felderítése, a bűnelkövetési körülményekkel kapcsolatos bizonyítékok megszerzése és értékelése, bizonyítások végrehajtása. A kriminalisztika három részből, a kriminál-technikából, a kriminál-taktikából és a kriminál-metodikából álló tudomány.

Kromatográfia

Több vegyület egymástól történő elválasztására és meghatározására (analízisére) alkalmas fizikai eljárás, amelynek során egy mozgó fázisban (gázban vagy folyadékban) oldott komponenseket (lehetnek makromolekulák és fehérjék is) egy álló (általában szilárd) fázison áramoltatnak át. A különböző komponensek különböző erővel lépnek kölcsönhatásba az álló fázissal, ezért azon eltérő idővel tartózkodnak, azaz más lesz az egymáshoz viszonyított mozgási sebességük. Ezt a tényt detektálják és kromatogramon rögzítik.

Kromatogram

Az eluálódó (kimosódó) komponensek detektorjelének időfüggvénye.

Kromoszóma

Magasabb rendű sejtek sejtmagjában változó számban található, DNS és fehérje alkotta fonalszerű szerkezet. A kromoszómaszám minden sejtben állandó és az adott fajra jellemző. A diploid szervezetek normális testi sejtjeiben a kromoszómák párokban (homológ kromoszóma) fordulnak elő. Az ivarsejteket alkotó csírasejtekben a diploid szám megfeleződik, így az egyes sejtek minden kromoszómapárnak csak az egyik tagját tartalmazzák. Az ember testi sejtjei az előforduló rendellenességektől eltekintve 46 [22 pár testi (autoszóma) és 1 pár ivari v. nemi kromoszómát], ivarsejtjei 23 kromoszómát, a baktériumok és vírusok egyetlen, a magasabb rendűekétől eltérő, egyszerűbb (egyes vírusoknál RNS-ből álló) kromoszómát tartalmaznak.