Forenzikus szakszótár N


Smajda György, szerda 24 június 2015 - 16:36:12



A-Á
B
C-Cs
D
E-É
F
G-Gy
H
I-Í
J
K
L


M
N
O-Ó
Ö-Ő
P
R
S-Sz
T-Ty
U-Ú
Ü-Ű
V
Z-Zs



Natív kenet

Orvos (általában nőgyógyász) által tárgylemezre vékonyan kikent, átvilágítható, mikroszkóppal átlátható, kiszárított, nem fixált és kezeletlen (a mikroszkópizálásban használatos festékektől is mentes!) váladékminta, mely származhat hüvelyből, végbélből, szájüregből, vérből stb.

Nedves szitálás

Vizes mosással egybekötött szitálás, melynek célja:
  • finomszemcsés-agyagos talaj- és üledékminta-részletek elkülönítése a nagyobb szemcseméretű frakcióktól,
  • megfelelő szemcsenagyságú mintarészlet(ek) kiválasztása további vizsgálatok céljára,
  • laza szerkezetű talaj- és törmelékanyagok (pl. sóder, homok) szemcsenagyság-eloszlásának meghatározása.

Nehézásvány-leválasztás

A talajokban, üledékekben és törmelékes kőzetekben uralkodóan előforduló kvarc, földpát és kalcit sűrűsége kicsi, így ezek nehézfolyadékok segítségével elválaszthatók a jellemzőbb kémiai összetételű ásványoktól (cirkon, turmalin, rutil, apatit, gránát, amfibolok, spinellek stb.).

Az alábbi nehézfolyadékokkal végezhető leválasztás :
  • bromoform (tribróm-etán) 2,87 g/cm3
  • acetilén tetrabromid (tetrabróm-etán) 2,96 g/cm3
  • metilén jodid (dijód-metán) 3,32 g/cm3
  • Clerici oldat 4,24 g/cm3
  • Na-poliwolframát 3,1 g/cm3

Nemzetközi minőségi kontrollrendszer

A laboratóriumi vizsgálatok technológiáját, érzékenységét, hibalehetőségeit, nemzetközi összehasonlíthatóságát rendszeres körkísérletek megszervezésével, lebonyolításával és kiértékelésével feltáró illetve segítő szerveződés vagy szervezet. A laikus vélekedéssel ellentétben éppúgy nem garantálja a résztvevők folyamatos minőségi működését, mint a minőségirányítás önmaga, amellyel egyébként gyakran összetévesztik.

Névadatbázis

Az AFIS rendszerben tárolt ujjnyomat képekhez tartozó személyes adatok számítógépes adatbázisban való tárolása.

Növényi eredetű szálak

Lehetnek magszálak (pl. pamut), háncsrostok (pl. len), levélrostok (pl. szizal).

Nukleinsavak

Az élő szervezetekben található bonyolult szerves vegyületek gyűjtőneve. A nukleinsavak nukleotid polimerek, melyekben a nukleotidok foszfodiészter kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Két alapvető típusa a DNS és az RNS. Az előbbiek többnyire két kiegészítő (komplementer) polinukleotidláncból állnak, míg az utóbbiak többnyire csak egy polinukleotidláncot tartalmaznak (de van egyszálú DNS és kétszálú RNS is).

Nukleotid

A DNS-t ill. az RNS-t alkotó nukleinsav monomer, a nukleotidlánc szerkezeti egysége. A nukleotid a nukleozid olyan foszforilált származéka, amelyben a foszfátcsoport az ötszénatomos cukor (ribóz vagy dezoxi-ribóz) 5. szénatomján található hidroxil- (OH-) csoportot (néha a 3. szénatomon található OH-csoportot) észteresíti. A nukleotidot tehát egy heterociklikus (purin vagy pirimidin) bázis, egy pentóz cukor és egy foszfát csoport alkotja. A nukleotidok egyéb biokémiai folyamatokban (pl. energiatranszport, enzim-szabályozás) is szerepet játszanak.

Nukleotid szekvencia

Az egyes DNS- ill. RNS-láncot alkotó nukleotidok sorrendje, amit a megfelelő bázisok kezdőbetűivel (pl. ...GGATCC...) jelölünk. A fejlett eukarióta szervezetek genomja több milliárd "betűvel" írható le.

Nukleozid

Olyan szerves vegyület, amely egy purin vagy pirimidin jellegű nitrogéntartalmú bázisból és az ahhoz kapcsolódó ötszénatomos cukorból - ribózból (RNS) vagy dezoxi-ribózból (DNS) - van felépítve. Purin származék az Adenozin és a Guanozin, míg pirimidin származék az Uridin és a Citidin, valamint a Timidin.

Nyálminta

Steril gézlap körülhatárolt területére biztosított váladék, nyál, melyet kiszárítva, hiteles bűnjelcímkével ellátva kell a rendeltetés helyére juttatni.

Nyilvántartási egységcsomag

Kizárólag a bűnügyi DNS-profil nyilvántartás céljára felhasználható, szigorú számadású és nyilvántartású mintavételi csomag.

Nyom

Kriminalisztikai értelemben a nyom olyan fizikai elváltozás, mely a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban keletkezett, és így a bűncselekmény megvalósulására, illetve az elkövetőre vonatkozó következtetések levonását lehetővé teszi. Szűkebb értelemben a nyom a bűncselekmény eseményeivel kölcsönhatásban keletkezett fizikai elváltozás, amely visszatükrözi a nyomot létrehozó tárgy, eszköz alakbeli, felületi és funkcionális sajátosságait, lehetőséget nyújt a nyomképző tárgy azonosítására.

Nyomhordozó

Az a tárgy, eszköz, mely a nyomképződés során a nyomképző sajátosságait visszatükrözi. ~ tárgy lehet élő test, élettelen tárgy, vagy talajrész, amelyeken a nyomképző tárgy hatására traszológiai nyomok jönnek létre.

Nyomképző

Az a tárgy, eszköz, mely a nyomképződés során a fizikai elváltozást létrehozza a nyomhordozón. Nyomképző lehet élettelen tárgy, vagy élőlény testrésze (pl. ujj, láb).

Nyomképző folyamat

A tárgyak különböző módon kerülhetnek egymással kapcsolatba (pl. érintés, nyomás, ütődés, feszítés, vágás, szúrás, stb.), melynek során az egyik tárgy a másikon elváltozást hoz létre (pl. szakadás, törés), vagy más közegben jön létre nyomképződés (pl. porlerakódás). A nyomképző folyamat során a nyomképző tárgy, eszköz a nyomhordozóval kölcsönhatásba kerül.

Nyomok biztosítása

A bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó, létrejött nyomokat meg kell őrizni, meg kell védeni az esetleges károsodásoktól, külső behatásoktól. A bűncselekmények nyomainak felfedezésétől a nyomok teljes felkutatásáig meg kell teremteni a nyomok emberi- és természeti behatásoktól történő védelmét (őrzés, lefedés, stb.).

Nyomok felkutatása

Egy bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódó nyomokat általában a cselekmény helyszínén lehet felkutatni. A kutatás eredményességét a kutatást végzők felkészültsége mellett az átvizsgálandó terület jellemzői befolyásolják. A nyomok keletkezése óta eltelt idő, a helyszín esetleges megváltozása (megváltoztatása), a bűncselekmény jellege (élet elleni, vagyon elleni, közlekedési), a felkutatást korlátozó tényezők (pl. rossz fényviszonyok, közúti forgalom, stb.) az átkutatandó terület nagysága, a keresett nyomok jellege a legfontosabb, nyomkutatást befolyásoló tényezők. A nyomkutatás nem fejeződik be a helyszínen, a rejtettebb, mikroméretű nyomok (pl. zárakban levő elváltozások) és a szabad szemmel nem látható, nem észlelhető, úgynevezett látens nyomok egy részét csak laboratóriumi vizsgálatokkal, speciális eszközökkel lehet felkutatni. Utóbbiak előhívására különleges eljárásokat (porozásos, elektrosztatikus, foto-optikai és kémiai módszereket, illetve ezek kombinációit) használnak. A legjelentősebb látens nyomok a felületi, vagy kis mélységű ujj-, tenyér- és lábnyomok.

Nyomok osztályozása

Lehetővé teszi a nyomok meghatározását, segíti a keletkezésük körülményeinek tisztázását, vizsgálatuk eszközeinek, módszereinek megválasztását. A nyomok osztályozása a nyomképző fajtája (emberi testrészek nyomai, állatok testrészeinek nyomai, eszközök és egyéb tárgyak, járművek, gépek nyomai), a nyomhordozón való megjelenésük (térfogati és felületi nyomok) és a nyom keletkezésében közrejátszó hatások (mechanikai, termikus, vegyi, fotokémiai; mindezeken belül statikus és dinamikus nyomok) szerint történik.

Nyomok rögzítése

A nyomok eredeti állapotának megőrzése, az anyagi tükröződések rögzülése, változatlanságának biztosítása mellett a nyomoknak olyan állapotba hozását jelenti, amelyben a nyomok keletkezési helyükről eltávolíthatóvá, szállíthatóvá, vizsgálhatóvá válnak. A nyomok rögzítése során nyomba nyomképzőnek vélt tárgyat beilleszteni tilos! Törekedni kell valamennyi nyom, lehetőleg eredetben, többféle módszerrel történő biztosítására. Jegyzőkönyvben és fényképen minden nyomot rögzíteni kell.

Nyomok vizsgálata

A nyomokkal kapcsolatos kérdések vizsgálata, a megfelelő következtetések levonása szakértői feladat. A szakértő tevékenységének általában az a célja, hogy a nyomhordozón tükröződő sajátosságokból a nyomképző tárgyra vonjon le következtetéseket. A nyom sajátosságai a még ismeretlen nyomképző sajátosságaira utalnak, ugyanakkor egy feltételezett nyomképző tárgy azonosítását összehasonlítására a nyomban visszatükrözött sajátosságok adnak alapot.

Nyomrögzítés

A fizikai és kémiai úton láthatóvá tett nyomok kialakulásuk helyéről való eltávolíthatóvá tétele. Olyan művelet, amely során az anyagi visszatükröződések állandósulnak, rögzülnek, így a nyom további vizsgálatának, értékelésének, azonosításának feltételei megteremtődnek.
A fizikai-kémiai vizsgálatok első lépése, amelynek során a vizsgálni kívánt anyagot a helyszínen, vagy laboratóriumban további vizsgálatra biztosítjuk. A jó nyomrögzítés során arra kell törekedni, hogy a legkisebb változásokat okozzuk a rögzítendő tárgyon. A vizsgálatok szempontjából a legjobb megoldás megőrizni az eredeti állapotot. A nyomrögzítések során ezért olyan megoldásokat célszerű választani, amelyek a legkisebb mértékben változtatnak az eredeti állapoton.

Nyomtan

A krimináltechnika egyik ága, mely a nyomok keletkezése körülményeinek feltárásával és okozójuk azonosításával foglalkozik. Kidolgozza, és folyamatosan fejleszti a nyomok felkutatásának, biztosításának, rögzítésének, vizsgálatának, értékelésének módszereit, eszközeit.