Forenzikus szakszótár R


Smajda György, hétfő 16 február 2015 - 23:54:27



A-Á
B
C-Cs
D
E-É
F
G-Gy
H
I-Í
J
K
L


M
N
O-Ó
Ö-Ő
P
R
S-Sz
T-Ty
U-Ú
Ü-Ű
V
Z-Zs



Rabosítás

A büntetőeljárás alá vont személyről fényképfelvétel és tízujjas ujjnyomatlap készítése.

Raman-mikroszkóp

Olyan berendezés, amely egy optikai mikroszkópból és egy hozzá csatolt Raman-spektrométerből áll. Segítségével gyakorlatilag mintaelőkészítés nélkül, gyorsan, roncsolásmentesen vizsgálhatók mikromennyiségű anyagok kb. 1 nagyságrenddel kisebb mennyiségben, mint az FTIR-mikroszkóppal.

Raman-spektroszkópia

Korszerű, roncsolásmentes analitikai technika. A monokromatikus (lézer) fénnyel megvilágított mintáról visszaszóródó fény hordozza a kémiai információt. A szórt fényt a műszer detektora és jelfeldolgozó egységei alakítják olyan ún. RAMAN-spektrummá, amely csak a vizsgált anyagra jellemző. Az infravörös spektroszkópia fontos kiegészítő technikája abban az értelemben, hogy segítségével olyan anyagok is vizsgálhatók, amelyek az infravörös spektroszkópia számára láthatatlanok (pl. szén), vagy azzal nehezen mérhetők (pl. vizes oldatok). A módszer névadója Sir Chandrasekhara Venkata RAMAN (1888-1970) fizikaprofesszor, aki felfedezte az ún. Raman-effektust, amiért (többek között) 1930-ban fizikai Nobel-díjat kapott.

Rázadék

Az egyes tárgyakról (a bűnjelekről) lehulló anyagmaradványok, amelyek jellemzőek a vizsgált tárgy környezetére. A rázadékot laboratóriumi környezetben célszerű készíteni és vizsgálni. A ruházati tárgyakról biztosítható rázadékok igen sok, jellemző, mikroméretű szemcsét, elemi szálat tartalmaznak, amelyek információkat hordoznak a ruházat viselőjéről, környezeti hatásokról.

Ráivás

Az elsődleges alkoholfogyasztást követő szeszes ital fogyasztása.

Replikáció

A DNS természetes, félig konzervatív in vivo megkettőződése. Az a folyamat, amelynek során a DNS-ről vagy annak aktuális szakaszáról DNS-től függő DNS-polimeráz enzim segítségével pontos másolat képződik.

Részleges hamisítvány

Részleges hamisítványról akkor beszélünk, ha az okmánynak egyes részei eredetiek (pl. egy forgalmi engedély, jogosítvány, stb.), míg bizonyos részei (pl. fénykép, bélyegzőnyomatok) nem.

Riasztó- és gázpisztoly

Lövedék kilövésére alkalmatlan, csak riasztó- és gáztöltény elsütésére alkalmas pisztoly.

Ridgeológia

A bőrfodorszálak (papilláris vonalak) strukturális jellemzőivel foglalkozó tudományág.

RNS (RiboNukleinSav)

Az élő sejtekben előforduló, ribonukleotidokból polimerizálódott, egyes vírusok örökítő anyagát jelentő nukleinsav. Funkciói a fehérjeszintézissel és a genetikai illetve gén kifejeződési szabályozással (RNS interferencia) kapcsolatosak. Az RNS-ek stabilitása viszonylag alacsony, ezért a szabad RNS felezési életideje a sejtekben rövid, néhány perctől néhány óra közötti értékig változik, amit fehérjékkel való kapcsolódásuk növelhet. A nukleotidokban a cukor komponens a ribóz, a hozzá kapcsolódó nitrogéntartalmú bázisok az Adenin, a Citozin, a Guanin és Uracil (vö. DNS). A hírvivő RNS (messenger v. mRNS) jelenti azt a génekről átírt információt, ami a fehérjeszintézis során a polipeptidlánc aminosav sorrendjére (transzláció) fordítódik le. A transzfer RNS (tRNS) az aminosavaknak a riboszómához szállításában, a mRNS kodon-sorrendjének leolvasásában, ezzel az aminosavak megfelelő sorrendű összeszerelésében játszik szerepet. A riboszomális RNS (rRNS) a riboszómák egyik fő összetevője; közreműködik a mRNS és a tRNS kötődésének rögzítésében. A kettős szálú mikro-RNS-ek a génműködés szabályozásában (RNS-interferencia) működnek közre.

Robbanóanyagok

Olyan vegyületek, keverékek, amelyek megfelelő energiaközlés hatására (iniciáló impulzus) fajtájukra jellemző igen nagy sebességgel, lángtünemény mellett gázzá alakulnak át, és eközben, valamint gázaik feszítőereje következtében környezetükben romboló munka végzésére képesek.

Robbantószerek

A robbanóanyagok működésbe hozását, felrobbanását közvetlenül elősegítő anyagok, eszközök (gyújtózsinór, robbantózsinór, gyutacs).

Röntgen mikroanalízis

Pásztázó elektronmikroszkóppal végezhető anyagvizsgálat, mellyel a tárgy szervetlen összetételét lehet meghatározni. Különleges detektorral felfoghatóak azok a röntgensugarak, melyeket az anyag az elektron- vagy röntgenbesugárzás hatására kibocsát magából, így keletkezik a vizsgált anyag röntgen-színképe.